A rock zene
A rock-zene mint műfaj az Egyesült Államokban alakult ki. Gyökerei az Amerikába hurcolt, fekete rabszolgák zenéjéhez a blueshoz, és az európai telepesek főleg country stílusú zenéjéhez vezethetők vissza. A negyvenes években létrejött a blues új irányzata, amely a Rythm and Blues volt. Az R’n’B megtartotta a bluesos dallamvilágot és a rá jellemző harmóniameneteket, de a ritmusa gyorsabb lett és a bluesra jellemző hosszú improvizációs részek helyett nagyobb teret kapott maga a dal és az ének. Északon inkább a soul, és gospel zene elemeit használták, míg délen, ahol erősebb volt a blues, ott nyersebb hangzás, pattogóbb ritmus és sok fúvós jellemezte.
Az ötvenes években létrejött a rock ’n’ roll, ami jól táncolható zenének bizonyult. Ugyanakkor a gyökerei szintén a blueshoz és a country zenéhez vezethetők vissza. Innen egy lépés volt csak a rock zene kialakulása, amely futótűzként terjedt el az egész világon. Mindenhol nagy felháborodást keltve, és a lázadást hirdetve.
Az a fajta vadság, nyersesség, ami az amerikai rockot jellemezte, nem volt jellemző az Európában futó zenekarokra, s ha mégis, akkor azt az amerikai mintára megpróbálták beszüntetni. Ennek az oka Angliában például az volt, hogy a zenészek többsége gazdag értelmiségi családból származott, és ezekben a társadalmi körökben teljesen más erkölcsi normák uralkodtak, mint amilyet ennek az új irányzatnak a zenészei elkezdtek képviselni a zenéjük által. Ezért az idősebb társadalom mindent megpróbált annak érdekében, hogy ezt a jelenséget visszaszorítsa. Az ötvenes évek végén Európában a beatzene megelőzte a rockzenei irányzatot. A beat szó, mint kifejezés is a jazz ritmikájához vezethető vissza. Keményebb, lüktetőbb ritmusú zene volt a beatzene, mint a hagyományos tánczene. Ez is bizonyítja, hogy mekkora hatást gyakorolt a blues és a jazz a rockzenére.
A hatvanas évek közepére az európai rock sokkal precízebben, sokkal színvonalasabban szólalt meg, mint az amerikai. Ez sokkal unalmasabbá tette, hiszen pont azt a vadságát vesztette el, ami az amerikai rockzenét jellemezte. Ebben szerepe volt annak is, hogy a műfaj rövid időn belül jól jövedelmező iparággá vált. Megközelítőleg 1969-re Amerikában eszmeileg teljesen megszelídült a műfaj, megjelentek a hippi mozgalmak, a „szeressünk mindenkit!”- jelszavak, és kommunák jöttek létre. A naiv szeretet-eszméket rövidesen felváltotta a kábítószer-fogyasztás.
A hetvenes évek elején ennek az elüzletiesedett zenei iparágnak a túlhajszoltsága olyan nagyszerű művészek - szinte ugyan abban az időben történő - halálát okozta, mint Jim Morrison vagy Jimi Hendrix.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése